finally, the princess was smiling, and the prince gived a kiss to her face.

 the servant's heart broken. 

megszakad a szíved, mikor látod azt a másik lányt vele. csupa öröm, és talán így lesz jó.

de van az az érzés, mikor csupán azért fojtod el a szenvedélyt, 

hogy a másik azt kapja, 

amit érdemel. 

A legjobbat, 

és ezzel együtt 

NEM TÉGED.

és talán elmagyarázhatná valaki azt is, miért vagyok ilyen piszkosul szarul, miközben ő boldog..?!

én talán a közönségességet utálom a legjobban egy férfiben. nincs is annál rosszabb, amikor az ember gyönyörű ábrándjait, egyetlen közönséges, ocsmány mondattal a földbe tiporják és milyen lesújtó a felismerés, hogy a sármos kis pofi mögött nincs más, csak tömény arrogancia és egoizmus.

i just want you to want me.

LANA <3333333

Szalóczi Dániel //

Na most elárulok valami szupertitkosat: 

én tépkedés előtt mindig megszámolom

a virágszirmokat

hogy tudjam hogy melyik szóval kell kezdeni

mert én még játékiból sem akarlak elveszíteni...

*

A kedvencem a hiányoztálpuszi

az olyan ajkad az enyémre

és nem nyálas és nem múlik

a lábunk remegése.

*

A moziban mikor a nézőtér totálsötét

olyankor úgy kábé mindent szabad

aztán fény és mi türelmesen várunk

amíg a film újra el nem szakad...

*

Ha írok neked smst

azt fullkomolyan veszem

töprengek egy évig

aztán kitörölgetem

a szóközt és a pontokat

a mondatok végéről

lecsípem a szmájlijelet

egy szóvicc széléről

hogy pont kilenc karakter

maradjon még hátra

és a legesleglényegesebb

szót hagyom utoljára...

*

A legjobb dolgok talán

a pillangók a hasban

mikor a másik úgy mosolyog rád

és ettől hirtelen csapatban

lepik el a bal szívkamrád

az éppen kikelt lepkék.

Megeshet, hogy valaki, akit szíved mélyéből szeretsz, megbánt vagy csalódást okoz neked, és akkor minden túlontúl bonyolultnak vagy egyenesen értelmetlennek tűnik majd. De soha ne feledd: minden véget ér egyszer, és semmi sem marad változatlan... Minden egyes nap új kezdetet rejt, és nincs olyan szörnyű sötétség, amelynek a végén ott ne pislákolna a remény.

Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs.

Az igazi élet első szabálya... tedd meg azt, amitől a legjobban félsz.

Mindenki szeme előtt lebeg egy kép magáról, ami szempillantás alatt meginog. Magabiztosnak és egyedinek érezzük magunkat, de a következő pillanatban valaki rávilágít arra, hogy lecserélhetőek vagyunk. Az énképünk semmit nem ér, mert általában úgyis az számít, hogy mások milyennek látnak bennünket.

/A férfi a legjobb orvosság c. film/

jó lenne, ha valaki végre már jó lenne.

Baromi nehéz elfogadni azt, hogy nem fogadod el magad. Reggel felkelsz, belenézel a tükörbe és valaki mást látsz. Valakit, aki ha szembe jönne veled az utcán.. azt gondolnád, hogy milyen rossz neki, hogy így néz ki, hogy így áll a haja, hogy ilyen a bőre, hogy ilyen az alakja. Mennyivel könnyebb lehet azoknak, akik mikor reggel belenéznek a tükörbe, mosolyognak egyet és máris úgy indul a napjuk, hogy igen, itt vagyok, szép vagyok, és bármi sikerülhet. El kellene kezdeni végre elfogadni magam. Nem mások miatt. Nem azért mert ez jól hangzik... Magam miatt kellene tennem már valamit. 

de, ő a nagy ő, csak én vagyok kicsi hozzá.

Dacolnék érted kisgyerek gyanánt, 

peregne rólam minden intelem, 

köhögnék érted, szívnék rossz dohányt, 

vacognék érted éjjel ingtelen.
/varródániel/

Csak úgy őrizheted meg az egészségedet, ha azt eszed, amit nem kívánsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit nem akarsz.

Az álom nem az, amit alvás közben látsz. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni.

Vannak nők, akiken minden smakkol, azt szoktuk mondani, hogy tökéletesek. Minden arányos, minden a helyén van. Szépek, mert átlagosak. És vannak, akik szépek, mert érdekesek. Mert csak egy van belőlük.

try to make a change!

->

Nagyon igyekszem, én próbálok nem gondolni rád, de nem megy. Nem megy, bárhogy is küzdök ellene. Néha nem tudom felidézni az arcodat, olyankor kétségbe esem. Aztán hirtelen megjelensz a gondolataimban. Belesajdul a szívem, és azt akarom, hogy mellettem legyél. 

Nem tehetek róla.

Az az igazi barát, akire mindig számíthatsz, aki minden különösebb ok és cél nélkül is melletted van. A barátok felvidítanak, ha rossz a kedvünk, velünk nevetnek, ha vidámak vagyunk, de a legfontosabb, hogy akkor is mellettünk állnak, ha igazából semmire sincs szükségünk.

A mássággal az a legnagyobb probléma, hogy körülötted mindenki normális.

Szükségem van valakire. Valakire aki úgy szeret, amilyen vagyok. Aki még akkor is tudja, hogy valami nincs rendben, ha végig mosolyogtam az egész napot. Aki mindig velem van. akinek már akkor hiányzom, amikor annyit mondok: most mennem kell. Aki elhiszi az örökkét és velem együtt megfogadja. Aki mindent tud rólam, még a legapróbb dolgokat is. Akivel minden percet élvezek, amikor csak lehet. Aki egyszerűen oda van értem és mindennél jobban szeret. Akinél én vagyok az első.

Nem jó, ha az embernek kedvenc dolgai vannak. Sose legyen kedvenced semmiből. Úgy legalább elkerülheted a csalódást. Nem jó, ha az ember túl erősen kötődik egy tárgyhoz. Vagy akár egy személyhez, ha már jobban belegondolok.

♥

Nem tudom, hogy ti hisztek-e a sorsban. Talán valamikor tényleg elhiszem, hogy bizonyos emberekkel nem véletlen futottam össze, hogy egy elveszettnek hitt barátságból újra örök lesz egy másodperc alatt. Nem tudhatom létezik-e véletlen. Csak abban hiszek, hogy mikor meglepődök az élet apró dolgain valaki fent mosolyogva gondol rám ..

♥

Csodálatos érzés rájönni, hogy szerelmes vagy valakibe. Ilyenkor rájössz, hogy nem létezhetsz nélküle. Lélegzel, eszel ,iszol, alszol és mégis hiányzik valami. Mintha te már nem egy egész, hanem csak egy fél lennél. Egy csodálatos, ragyogó fél.

♥

Valójában a szerelem meghatározhatatlan. Valld be magadnak, és én is bevallom. Hányszor érezted már magad szerelmesnek ? Aztán hányszor jöttél rá, hogy ez csak fellángolás volt? Tapasztalatból mondom, hogy a szerelemnek nincs definíciója. Nem is kell azt keresnünk.. Mert amit abban a pillanatban érzünk, úgy is azt tituláljuk szerelemnek...

Az embernek nem termetre kell nagynak lennie, hanem nagynak kell, hogy érezze magát.

A sírás az egyszerű nőknek való. A csinos nők elmennek vásárolni.

Soha nincs megfelelőbb időpont a mostaninál.

‎- Csak mert valaki flörtöl veled, az még nem jelenti azt, hogy tetszel neki! 

- Csak mert valakinek tetszel, az még nem jelenti azt, hogy randizni akar veled!

- Csak mert valaki randizik veled, az még nem jelenti azt, hogy szeret!

- Csak mert valaki szeret, az még nem jelenti azt, hogy nem fog megbántani!

Gondold meg, hogy ez a nap soha nem virrad fel még egyszer!

Ha tudsz, segíts másokon. Ha nem, legalább ne árts nekik.

Jobb boldogtalannak lenni egyedül, mint a boldogtalanság valakivel.

Légy önmagad. A világ imádja az eredetit.

Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető. Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap! Hiszek a csodákban.

Nehéz dolog elfogadni, hogy szükségünk van valakire. Elismerni, hogy egy másik személy létezése a boldogságunk egyik feltétele, hogy nélkülözhetetlen a jelenléte a túléléshez.

Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.

Remény. Az egyetlen dolog, ami erősebb a félelemnél.

Nem attól jó ember valaki, meg jó fej, hogy nem esik soha kísértésbe és nem követ el hibákat, hanem, hogy képes legyőzni saját magát és jó döntést hozni.

Azt szokták mondani: "Hallgass a szívedre!". De mi van, ha a szíved mindig ugyanazt a baromságot mondja újra és újra? Mi van, ha nem hagyatkozhatunk a szívünkre? Ha nekünk az eszünkre kellene hallgatnunk?

Mindenkiben már az első napon megbízik?
- Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne tegyem.
- És ha az illető csalódást okoz?
- Ahhoz is rövid, hogy megbánjam.

Vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással, amik csak úgy megtörténnek. Egyesek sorsnak nevezik, mások tiszta balszerencsének.

Azzal, hogy elfutsz a gondjaid elől, nem leszel felnőtt. Ezt jegyezd meg.

- Félek attól, hogy bízzak; nem akarom, hogy újra összetörjenek.
- Én megértelek. Volt egyszer egy pár frankó görkorim. Sose vettem fel; vigyáztam rá, dobozban tartottam. És tudod mi lett vele?
- Nem.
- Hát kinőttem! Sose mentem vele utcára. Csak a szobában használtam.
- Azért az ember szíve egy cseppet sem olyan, mint a görkorcsolya.
- Pedig van, amiben hasonlítanak. Ha nem akarod használni a szíved, miért félsz tőle, hogy összetörik? Ha magadnak tartogatod, úgy jársz vele, mint én a görkorival: mire szükséged lenne rá, semmire se lesz jó...

Tudod, akkor veszíted el igazán az embereket, amikor elmúlik a fájdalom.

*

Szerelem: egyetlen szó, egy leheletfinom dolog, nem élesebb vagy hosszabb egy élnél. Az is: él, penge. Belevág az életed közepébe, mindent kettészel. Előtte és utána. A világ széthullik a két oldalra.

*

Annyi mindent nem kérdeztem még meg tőle, és annyi mindenről nem beszélgettünk! Másfelől viszont úgy érzem, nagyon is jól ismerem, mindig ismertem, anélkül, hogy mindent részletesen elmesélt volna magáról.

*

Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról van szó, az emberek hazudnak, titkolóznak, megváltoznak, majd eltűnnek, egyesek egy új arc vagy személyiség mögé, mások sűrű reggeli ködben, egy szikla túloldalán.

*

Bizarr dolog az élet: akarsz valamit, és egyre csak vársz rá, de nem akar eljönni. Aztán megtörténik, és az ember semmi másra nem vágyik, csak hogy visszabújhasson abba a pillanatba, ami még a változás előtt volt.

*

Csak akkor lehetsz boldog, ha néha boldogtalan vagy.

*

Csupán egy századmásodpercig habozik. Előrébb hajol és rátapasztja a száját a számra. Kikapcsolódik az egész világ, eltűnik a hold, az eső, az ég, felszívódnak az utcák is a semmiben. Csak ketten létezünk a sötétségben, élve, létezve, elevenen.

*

Minden olyan véletlenszerűnek tűnik, minden megváltozhat egy másodperc alatt. Jó helyen lenni jó időben vagy rossz helyen rossz időben.

*

Elborzadok azon, hogy milyen könnyű tévedni az emberekkel kapcsolatban. Egyetlen apró szeletet látunk belőlük, és azt hisszük egésznek. Az okot látjuk, és azt hisszük okozatnak, vagy fordítva.

*

Milyen furcsák az emberek. Mindennap látod őket - azt hiszed, ismered is-, és egyszer csak kiderül, hogy semmit sem tudsz róluk.

Nem érdekel, hogy ki vagy, azt mutasd, hogy mit tudsz. Tudsz-e értékelni, vagy egyáltalán örülni nekem, vagy csak passzolni vagy képes a labdákat, amik csak úgy jönnek, meg aztán mennek. El messzire, mert hosszasan egyikkel sem tudsz játszani. Be tudod-e lopni magad a szívembe, úgy, hogy ott is maradj. Ne csak pár napra, hanem tovább. Mert persze egy pillanatra mindenki tud varázsolni. Na jó, akár még két napra is. De a varázslatot fenntartani, na az az igazi művészet.

Tudod, van, hogy csak jön. Nem kérdez, nem érdekli, hogy akarod-e vagy sem, ő csak érkezik, beállít és mindent megváltoztat, átír, felír, ráadásul úgy, hogy semmit sem tudsz tenni ellene, csak annyi választásod marad, hogy élvezd. Nem tudsz irányítani, gondolkodni, nemhogy azzal törődj, hogy mi lesz holnap, vagy később. Valahogy nem megy. Nem látod a holnapot, de nem is kell látnod. Ilyenkor csak elég belebújnod a pillanatba, és örülni annak, hogy átélheted, mert van, aki egy életen át sem kapja meg azokat a perceket, amik neked jutottak. Hogy miért? Mert elfogadja, hogy be kell érnie kevesebbel, aki pedig elfogadja, az nem is kaphat mást.

Várni valamit, valakit, akármit, ami lehet, hogy meg sem érkezik. Talán nem jön, talán nem jár neked, talán nincs is rá szükséged. Te mégis azt érzed, nem megy nélküle. Csak vele, csak érte, csak általa. De valahogy mégsem történik semmi. Meg kell tanulni hagyni... hagyni, hogy az Élet tegye a dolgát. Ez a legnehezebb, de hidd el, van terve, veled is, mással is. Mindennek megvan a maga útja, Neked csak el kell fogadnod. Néha pedig ez a legnehezebb.

‎- Csak mert valaki flörtöl veled, az még nem jelenti azt, hogy tetszel neki! 

- Csak mert valakinek tetszel, az még nem jelenti azt, hogy randizni akar veled!

- Csak mert valaki randizik veled, az még nem jelenti azt, hogy szeret!

- Csak mert valaki szeret, az még nem jelenti azt, hogy nem fog megbántani!

Azt mondják, az életben nem az úticél a lényeg, hanem maga az utazás. Hogy milyen kihívásokkal nézel szembe, a váratlan útelágazások, a leküzdött csalódások.

- Nem volt olyan jóképű, semmi különleges nem volt benne, miért éppen ő volt az, akibe beleszerettél? 

- Rosszul kérdezel - mondta. - A szerelemben nincs "miért". Egyszerűen csak megláttam és beleszerettem. A szemébe néztem, és abban a pillanatban egy olyan erős bizalom ébredt bennem iránta, ami azóta sem ingott meg.