Álmok: mindenkinek vannak. Néha jók, néha rosszak. Néha azt kívánod, hogy elfelejtsd őket, néha ráébredsz, hogy túlszárnyaltad őket. Néha úgy érzed, végre valóra válnak, és néhányunknak csak rémálmok jutnak. De nem számít, miről álmodsz, mikor eljő a reggel, a valóság beférkőzik és az álmok eltűnnek.

Az a baj a tündérmesékkel, hogy a lányoknak csalódást okoznak. A valóságban a herceg a rossz királylánnyal megy el.

Bármi az igazság, mindenki azt látja, 

amit akar.

Vannak dalok, amiktől táncra perdülünk. Dalok, amiktől énekelni kezdünk. De azok a legjobb dalok, amik felidézik benned, amit akkor éreztél, amikor először hallottad őket. És ezzel megint összetöri a szívedet.

Nézz a tükörbe, és döntsd el, tetszik-e, amit látsz.

Azt mondják, az élet tele van meglepetésekkel. És hogy álmaink tényleg valóra válhatnak. Ugyanakkor rémálmaink is.

Nem kell elveszítened magadból a lányt ahhoz, hogy nő lehess.

Egyesek szerint a szerelem olyan, akár egy folyó; mások szerint olyan, mint egy lökött dal. Néhányan azt mondják, a szerelem mindenhol ott van: felemelő érzés. Vannak, akik szerint a szerelem olyan, akár a nevetés az esőben.

Ha két embernek együtt kell lennie, végül úgyis egymásra találnak.

Ha olyan dolgokat teszel, amik rád nem jellemzőek, később nehéz lesz majd magadra ismerned.

Nem az érzéseink irányítanak minket. Irányíthatjuk és elfojthatjuk őket. 

Eltaposhatjuk őket, mint a bogarakat.

Néha egy lépést kijjebb kell lépni, hogy emlékeztessük magunkat arra, kik vagyunk és hol akarunk lenni. Néha ki kell lépnünk a saját világunkból, hogy megtaláljuk önmagunkat.

be my valentine.

Könnyen hozzászoksz, hogy az légy, akinek mások látnak.

Nézzünk szembe a ténnyel: sosem tudni, mi jár a másik fejében, amikor rád néz, amikor meghív egy italra és elkéri a telefonszámodat. Miért nem hív vissza? Miért tagadtatja le magát? Miért tűnt úgy, hogy akar, és most miért nem akar? 
A nők tévelyegnek, a férfiak botladoznak: az élet nem más, mint a be nem teljesedő kapcsolatok, a félbehagyott, elbénázott, észre sem vett lehetőségek sora.

let's run, run, run away, run away baby

mikor a közelembe vagy mindig arra gondolok, hogy milyen jó, hogy nem látsz bele a fejembe. rohadtul nehéz elrejteni azt a nevetséges lelkesedésemet ilyenkor. ha velem vagy. 

ritkán....

this...

Azt hiszem, a nők mindig akkor szeretik a férfit igazán, ha elveszítették vagy nem kaphatják meg.

Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad.

Amikor önmagad

 előtt is titkolsz 

egy érzést, 

elrejtve elméd 

leghátsó zugába, 

akkor tudhatod, 

hogy az érzés

 valójában

 erősebb 

nálad.

Ha valódi érzelmeid vannak valaki iránt, nem taszíthatod le őket egy mély, sötét verembe, reménykedve, hogy elmúlnak. Együtt kell élned velük.

Lepergett előttem 

az igazán 

nem sok férfiarc, 

akivel

 összehozott a sors, 

egyre kevésbé 

bíztam benne, hogy a következő

 épp rólam álmodjon.

.ca suffit.

Hiába ugornám. E szűk szerelem

rácsát el sose rontom. 

Meg-megmutatom fogamat tefeléd, 

ki elálltad tág horizontom.

I got a summertime summertime sadness.

Az elfogadásnak van egy mélyebb szintje. Kimondani a dolgokat. Így indul.

Nem kell félnem attól, hogy félreértenek, annál inkább félhetek attól, hogy megértenek.

Néha 

le kell mondanod valamiről, 

amit nagyon szeretnél, mert azoknak, 

akiket szeretsz, 

így a jó.

Az a sorsunk, hogy megvédjük egymást, de nem mindentől. Az igazságtól nem. Ez jelenti azt, hogy szeretünk valakit, de hagyjuk, hogy önmaga legyen.
/Cassandra Clare/

-and tell me darling...what makes you happy?

-so, you believe or not, the only thing what makes me happy, yeah, it isn't you asshole.

finally, the princess was smiling, and the prince gived a kiss to her face.

 the servant's heart broken. 

megszakad a szíved, mikor látod azt a másik lányt vele. csupa öröm, és talán így lesz jó.

de van az az érzés, mikor csupán azért fojtod el a szenvedélyt, 

hogy a másik azt kapja, 

amit érdemel. 

A legjobbat, 

és ezzel együtt 

NEM TÉGED.

és talán elmagyarázhatná valaki azt is, miért vagyok ilyen piszkosul szarul, miközben ő boldog..?!

én talán a közönségességet utálom a legjobban egy férfiben. nincs is annál rosszabb, amikor az ember gyönyörű ábrándjait, egyetlen közönséges, ocsmány mondattal a földbe tiporják és milyen lesújtó a felismerés, hogy a sármos kis pofi mögött nincs más, csak tömény arrogancia és egoizmus.

i just want you to want me.

LANA <3333333

Szalóczi Dániel //

Na most elárulok valami szupertitkosat: 

én tépkedés előtt mindig megszámolom

a virágszirmokat

hogy tudjam hogy melyik szóval kell kezdeni

mert én még játékiból sem akarlak elveszíteni...

*

A kedvencem a hiányoztálpuszi

az olyan ajkad az enyémre

és nem nyálas és nem múlik

a lábunk remegése.

*

A moziban mikor a nézőtér totálsötét

olyankor úgy kábé mindent szabad

aztán fény és mi türelmesen várunk

amíg a film újra el nem szakad...

*

Ha írok neked smst

azt fullkomolyan veszem

töprengek egy évig

aztán kitörölgetem

a szóközt és a pontokat

a mondatok végéről

lecsípem a szmájlijelet

egy szóvicc széléről

hogy pont kilenc karakter

maradjon még hátra

és a legesleglényegesebb

szót hagyom utoljára...

*

A legjobb dolgok talán

a pillangók a hasban

mikor a másik úgy mosolyog rád

és ettől hirtelen csapatban

lepik el a bal szívkamrád

az éppen kikelt lepkék.

Megeshet, hogy valaki, akit szíved mélyéből szeretsz, megbánt vagy csalódást okoz neked, és akkor minden túlontúl bonyolultnak vagy egyenesen értelmetlennek tűnik majd. De soha ne feledd: minden véget ér egyszer, és semmi sem marad változatlan... Minden egyes nap új kezdetet rejt, és nincs olyan szörnyű sötétség, amelynek a végén ott ne pislákolna a remény.

Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs.

Az igazi élet első szabálya... tedd meg azt, amitől a legjobban félsz.

Mindenki szeme előtt lebeg egy kép magáról, ami szempillantás alatt meginog. Magabiztosnak és egyedinek érezzük magunkat, de a következő pillanatban valaki rávilágít arra, hogy lecserélhetőek vagyunk. Az énképünk semmit nem ér, mert általában úgyis az számít, hogy mások milyennek látnak bennünket.

/A férfi a legjobb orvosság c. film/

jó lenne, ha valaki végre már jó lenne.

Baromi nehéz elfogadni azt, hogy nem fogadod el magad. Reggel felkelsz, belenézel a tükörbe és valaki mást látsz. Valakit, aki ha szembe jönne veled az utcán.. azt gondolnád, hogy milyen rossz neki, hogy így néz ki, hogy így áll a haja, hogy ilyen a bőre, hogy ilyen az alakja. Mennyivel könnyebb lehet azoknak, akik mikor reggel belenéznek a tükörbe, mosolyognak egyet és máris úgy indul a napjuk, hogy igen, itt vagyok, szép vagyok, és bármi sikerülhet. El kellene kezdeni végre elfogadni magam. Nem mások miatt. Nem azért mert ez jól hangzik... Magam miatt kellene tennem már valamit. 

de, ő a nagy ő, csak én vagyok kicsi hozzá.

Dacolnék érted kisgyerek gyanánt, 

peregne rólam minden intelem, 

köhögnék érted, szívnék rossz dohányt, 

vacognék érted éjjel ingtelen.
/varródániel/

Csak úgy őrizheted meg az egészségedet, ha azt eszed, amit nem kívánsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit nem akarsz.

Az álom nem az, amit alvás közben látsz. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni.

Vannak nők, akiken minden smakkol, azt szoktuk mondani, hogy tökéletesek. Minden arányos, minden a helyén van. Szépek, mert átlagosak. És vannak, akik szépek, mert érdekesek. Mert csak egy van belőlük.

try to make a change!

->

Nagyon igyekszem, én próbálok nem gondolni rád, de nem megy. Nem megy, bárhogy is küzdök ellene. Néha nem tudom felidézni az arcodat, olyankor kétségbe esem. Aztán hirtelen megjelensz a gondolataimban. Belesajdul a szívem, és azt akarom, hogy mellettem legyél. 

Nem tehetek róla.

Az az igazi barát, akire mindig számíthatsz, aki minden különösebb ok és cél nélkül is melletted van. A barátok felvidítanak, ha rossz a kedvünk, velünk nevetnek, ha vidámak vagyunk, de a legfontosabb, hogy akkor is mellettünk állnak, ha igazából semmire sincs szükségünk.

A mássággal az a legnagyobb probléma, hogy körülötted mindenki normális.

Szükségem van valakire. Valakire aki úgy szeret, amilyen vagyok. Aki még akkor is tudja, hogy valami nincs rendben, ha végig mosolyogtam az egész napot. Aki mindig velem van. akinek már akkor hiányzom, amikor annyit mondok: most mennem kell. Aki elhiszi az örökkét és velem együtt megfogadja. Aki mindent tud rólam, még a legapróbb dolgokat is. Akivel minden percet élvezek, amikor csak lehet. Aki egyszerűen oda van értem és mindennél jobban szeret. Akinél én vagyok az első.

Nem jó, ha az embernek kedvenc dolgai vannak. Sose legyen kedvenced semmiből. Úgy legalább elkerülheted a csalódást. Nem jó, ha az ember túl erősen kötődik egy tárgyhoz. Vagy akár egy személyhez, ha már jobban belegondolok.

♥

Nem tudom, hogy ti hisztek-e a sorsban. Talán valamikor tényleg elhiszem, hogy bizonyos emberekkel nem véletlen futottam össze, hogy egy elveszettnek hitt barátságból újra örök lesz egy másodperc alatt. Nem tudhatom létezik-e véletlen. Csak abban hiszek, hogy mikor meglepődök az élet apró dolgain valaki fent mosolyogva gondol rám ..

♥

Csodálatos érzés rájönni, hogy szerelmes vagy valakibe. Ilyenkor rájössz, hogy nem létezhetsz nélküle. Lélegzel, eszel ,iszol, alszol és mégis hiányzik valami. Mintha te már nem egy egész, hanem csak egy fél lennél. Egy csodálatos, ragyogó fél.

♥

Valójában a szerelem meghatározhatatlan. Valld be magadnak, és én is bevallom. Hányszor érezted már magad szerelmesnek ? Aztán hányszor jöttél rá, hogy ez csak fellángolás volt? Tapasztalatból mondom, hogy a szerelemnek nincs definíciója. Nem is kell azt keresnünk.. Mert amit abban a pillanatban érzünk, úgy is azt tituláljuk szerelemnek...

Az embernek nem termetre kell nagynak lennie, hanem nagynak kell, hogy érezze magát.