Az embernek nem termetre kell nagynak lennie, hanem nagynak kell, hogy érezze magát.

A sírás az egyszerű nőknek való. A csinos nők elmennek vásárolni.

Soha nincs megfelelőbb időpont a mostaninál.

‎- Csak mert valaki flörtöl veled, az még nem jelenti azt, hogy tetszel neki! 

- Csak mert valakinek tetszel, az még nem jelenti azt, hogy randizni akar veled!

- Csak mert valaki randizik veled, az még nem jelenti azt, hogy szeret!

- Csak mert valaki szeret, az még nem jelenti azt, hogy nem fog megbántani!

Gondold meg, hogy ez a nap soha nem virrad fel még egyszer!

Ha tudsz, segíts másokon. Ha nem, legalább ne árts nekik.

Jobb boldogtalannak lenni egyedül, mint a boldogtalanság valakivel.

Légy önmagad. A világ imádja az eredetit.

Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető. Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap! Hiszek a csodákban.

Nehéz dolog elfogadni, hogy szükségünk van valakire. Elismerni, hogy egy másik személy létezése a boldogságunk egyik feltétele, hogy nélkülözhetetlen a jelenléte a túléléshez.

Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.

Remény. Az egyetlen dolog, ami erősebb a félelemnél.

Nem attól jó ember valaki, meg jó fej, hogy nem esik soha kísértésbe és nem követ el hibákat, hanem, hogy képes legyőzni saját magát és jó döntést hozni.

Azt szokták mondani: "Hallgass a szívedre!". De mi van, ha a szíved mindig ugyanazt a baromságot mondja újra és újra? Mi van, ha nem hagyatkozhatunk a szívünkre? Ha nekünk az eszünkre kellene hallgatnunk?

Mindenkiben már az első napon megbízik?
- Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne tegyem.
- És ha az illető csalódást okoz?
- Ahhoz is rövid, hogy megbánjam.

Vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással, amik csak úgy megtörténnek. Egyesek sorsnak nevezik, mások tiszta balszerencsének.

Azzal, hogy elfutsz a gondjaid elől, nem leszel felnőtt. Ezt jegyezd meg.

- Félek attól, hogy bízzak; nem akarom, hogy újra összetörjenek.
- Én megértelek. Volt egyszer egy pár frankó görkorim. Sose vettem fel; vigyáztam rá, dobozban tartottam. És tudod mi lett vele?
- Nem.
- Hát kinőttem! Sose mentem vele utcára. Csak a szobában használtam.
- Azért az ember szíve egy cseppet sem olyan, mint a görkorcsolya.
- Pedig van, amiben hasonlítanak. Ha nem akarod használni a szíved, miért félsz tőle, hogy összetörik? Ha magadnak tartogatod, úgy jársz vele, mint én a görkorival: mire szükséged lenne rá, semmire se lesz jó...

Tudod, akkor veszíted el igazán az embereket, amikor elmúlik a fájdalom.

*

Szerelem: egyetlen szó, egy leheletfinom dolog, nem élesebb vagy hosszabb egy élnél. Az is: él, penge. Belevág az életed közepébe, mindent kettészel. Előtte és utána. A világ széthullik a két oldalra.

*

Annyi mindent nem kérdeztem még meg tőle, és annyi mindenről nem beszélgettünk! Másfelől viszont úgy érzem, nagyon is jól ismerem, mindig ismertem, anélkül, hogy mindent részletesen elmesélt volna magáról.

*

Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról van szó, az emberek hazudnak, titkolóznak, megváltoznak, majd eltűnnek, egyesek egy új arc vagy személyiség mögé, mások sűrű reggeli ködben, egy szikla túloldalán.

*

Bizarr dolog az élet: akarsz valamit, és egyre csak vársz rá, de nem akar eljönni. Aztán megtörténik, és az ember semmi másra nem vágyik, csak hogy visszabújhasson abba a pillanatba, ami még a változás előtt volt.

*

Csak akkor lehetsz boldog, ha néha boldogtalan vagy.

*

Csupán egy századmásodpercig habozik. Előrébb hajol és rátapasztja a száját a számra. Kikapcsolódik az egész világ, eltűnik a hold, az eső, az ég, felszívódnak az utcák is a semmiben. Csak ketten létezünk a sötétségben, élve, létezve, elevenen.

*

Minden olyan véletlenszerűnek tűnik, minden megváltozhat egy másodperc alatt. Jó helyen lenni jó időben vagy rossz helyen rossz időben.

*

Elborzadok azon, hogy milyen könnyű tévedni az emberekkel kapcsolatban. Egyetlen apró szeletet látunk belőlük, és azt hisszük egésznek. Az okot látjuk, és azt hisszük okozatnak, vagy fordítva.

*

Milyen furcsák az emberek. Mindennap látod őket - azt hiszed, ismered is-, és egyszer csak kiderül, hogy semmit sem tudsz róluk.

Nem érdekel, hogy ki vagy, azt mutasd, hogy mit tudsz. Tudsz-e értékelni, vagy egyáltalán örülni nekem, vagy csak passzolni vagy képes a labdákat, amik csak úgy jönnek, meg aztán mennek. El messzire, mert hosszasan egyikkel sem tudsz játszani. Be tudod-e lopni magad a szívembe, úgy, hogy ott is maradj. Ne csak pár napra, hanem tovább. Mert persze egy pillanatra mindenki tud varázsolni. Na jó, akár még két napra is. De a varázslatot fenntartani, na az az igazi művészet.

Tudod, van, hogy csak jön. Nem kérdez, nem érdekli, hogy akarod-e vagy sem, ő csak érkezik, beállít és mindent megváltoztat, átír, felír, ráadásul úgy, hogy semmit sem tudsz tenni ellene, csak annyi választásod marad, hogy élvezd. Nem tudsz irányítani, gondolkodni, nemhogy azzal törődj, hogy mi lesz holnap, vagy később. Valahogy nem megy. Nem látod a holnapot, de nem is kell látnod. Ilyenkor csak elég belebújnod a pillanatba, és örülni annak, hogy átélheted, mert van, aki egy életen át sem kapja meg azokat a perceket, amik neked jutottak. Hogy miért? Mert elfogadja, hogy be kell érnie kevesebbel, aki pedig elfogadja, az nem is kaphat mást.

Várni valamit, valakit, akármit, ami lehet, hogy meg sem érkezik. Talán nem jön, talán nem jár neked, talán nincs is rá szükséged. Te mégis azt érzed, nem megy nélküle. Csak vele, csak érte, csak általa. De valahogy mégsem történik semmi. Meg kell tanulni hagyni... hagyni, hogy az Élet tegye a dolgát. Ez a legnehezebb, de hidd el, van terve, veled is, mással is. Mindennek megvan a maga útja, Neked csak el kell fogadnod. Néha pedig ez a legnehezebb.

‎- Csak mert valaki flörtöl veled, az még nem jelenti azt, hogy tetszel neki! 

- Csak mert valakinek tetszel, az még nem jelenti azt, hogy randizni akar veled!

- Csak mert valaki randizik veled, az még nem jelenti azt, hogy szeret!

- Csak mert valaki szeret, az még nem jelenti azt, hogy nem fog megbántani!

Azt mondják, az életben nem az úticél a lényeg, hanem maga az utazás. Hogy milyen kihívásokkal nézel szembe, a váratlan útelágazások, a leküzdött csalódások.

- Nem volt olyan jóképű, semmi különleges nem volt benne, miért éppen ő volt az, akibe beleszerettél? 

- Rosszul kérdezel - mondta. - A szerelemben nincs "miért". Egyszerűen csak megláttam és beleszerettem. A szemébe néztem, és abban a pillanatban egy olyan erős bizalom ébredt bennem iránta, ami azóta sem ingott meg.

Mi a boldogság? Keressünk valami olyan dolgot, ami még nálunk is fontosabb, és szenteljük ennek az életünket.

Mindig megkapjuk azt a bizonyos második esélyt: megtanulunk elesni, felkelni és nevetni.

A nő addig kacér, míg nem szerelmes.

Időnként elkövethetünk hibákat, ami teljesen rendben van, viszont meg sem próbálni valamit, az felelőtlenség.

hiába nagy a szíved, ha a mások agya kicsi. :)

Érdemes elolvasni ;) 

Nehéz dolog minden nap ugyanazt látni. Végig nézni, amint elmegy melletted, és közben rád se néz. Figyelni, amint épp mással beszél,vagy épp nevet. Reménykedni, hogy egyszer talán megakad rajtad a tekintete. Hogy talán majd le se tudja venni rólad. Bízni, majd csalódni. Nap, mint nap, mindig ugyanez. Egyszer beletörődsz, hogy nincs esélyed, máskor csak sírsz emiatt. Vagy reménykedsz, álmokat gyártasz... Olyan ábrándokat kergetsz, amit soha nem érhetsz el. Elmész a poklok poklába, és visszajössz onnan. Megtépázva, és megint hátrahagyva egy darabot magadból... De te csak várod a napot, amelyen egyszer talán rád néz, amelyikben még beszélhetsz is vele. De ez a nap nem akar eljönni. Soha, pedig hányszor elképzelted már, és hány álmatlan éjszakád volt emiatt? Tudod, butaság valakit ennyire szeretni, mégsem tehetsz ellene. Hogy is tiltakozhatnál? Nem szüntethetsz meg valamit, amit nem szándékosan alkottál. Sőt, amit nem is te alkottál. Megküzdhetsz a legnagyobb félelmeiddel, bárkivel, és bármivel... De ezt az érzést nem tudod legyőzni. A felszín alásöpörheted, elrejtheted. Azt szabad. És lehet. Néha még kell is. De magadat nem csaphatod be huzamosabb időn keresztül. Rád fog törni újra, és újra, az az eszméletlen vágy, hogy a közelébe legyél, hogy láthasd, hogy megérintsd... És mégse lesz soha semmi. Hiába a remény, hiába a könnyek. Ez az élet, és nem egy tündérmese. Valaki boldog, más meg szomorú. Ilyen az egyensúly. Mert nem csak te szereted. Más is. És ha viszonozná az érzéseidet, az valakinek hatalmas fájdalom lenne. Akkor is, ha te a világon semminek se tudnál így örülni. Talán ezért nem lehetsz boldog. Valahogy mindig te kapod meg a 'szenvedő' szerepét. Akinek a végén semmi se jut. Csak fájdalom és mély üresség. Amit nem tölthet be többé semmi. Semmi!

Szerintem a kíváncsiság jobb a szerelemnél. Mert ha egyszer már voltál szerelmes, tudod mit tehet veled ez az érzés. A kíváncsiság viszont nem ilyen. Amíg csak kíváncsi vagy valakire, addig akármit érezhetsz.

Hagyd. Akkor változik, ha itt az ideje. Akkor lesz másabb, ha másabbnak kell lennie. Ha megért rá. Vagy megértél rá. Nem akarhatod, hogy olyan legyen minden, amilyennek te akarod. Van, hogy az nem is jó. Csak árt, rombol, összetör. Az élet majd alakít. Mindenkit, mindent, úgy, ahogy azt kell. Neked csak egy dolgot kell tenned: hagyni, folyni, engedni.

Ha lenne egy barátod, akiről tudnád, hogy nem fogod többé látni, mit mondanál neki? Ha tehetnél egy utolsó dolgot egy olyan embernek, akit szeretsz, mi lenne az? Mondd ki! Tedd meg! Ne habozz! Semmi sem tart örökké.

Légy életvidám, ne csak okés. Légy lenyűgözött, ne csak érdeklődő. Légy derűs vagy boldog, ne csak jól. Nem egyszerűen csak eltökélt vagy, hanem lehengerlő!

"Hagyd, hogy elkapjon az érzés, hogy magával vigyen. Mindig. Ne öld el, ne akard korlátozni, ne fojtsd meg, még véletlenül, egy pillanatra se, mert aztán egyszer azon kapod magad, hogy soha többet nem tudod visszahozni. (...) Vigyázni kell a szerelemmel. Törékeny. Olyan, amit ha nem hagysz kibontakozni, elbújik, és soha többet nem jön elő."
Oravecz Nóra

Nem baj, ha olyasvalakit szeret az ember, aki nem szereti viszont, de csak akkor, ha az illető rászolgál a szeretetre. Ha kiérdemli azt.

Nem igaz a tézis, hogy egyszerre csak egy embert lehet szeretni. Lehet többet is, csak másként.

Sokan képtelenek kimondani azt, hogy "szeretlek". És tényleg, van valami misztikus, varázsos ereje ennek a szónak. Elég hallani ezt az egyetlen, őszintén kimondott szót, máris biztonság, melegség és jóindulat tölt el, valami olyan, amit soha máskor nem érzel.

Van, aki azt mondja: menj érte... Én azt mondom: vedd rá, hogy hozzád jöjjön.

Szerencsés vagy, ha hiányzik valaki. Azt jelenti, hogy voltak fontos emberek az életedben, akik megérdemlik, hogy hiányozzanak.

Minden nő megérdemel egy pasit, aki még akkor is mosolyt tud csalni az arcára, amikor semmi oka nincs rá. Amikor összedőlt a világ körülötte, amikor mindent elveszített, mert egy mosoly pillanatok alatt rádöbbenti: ami számít, az már ott van az életében, az összes többi meg kit érdekel. Szóval erre képes egy mosoly tőle: visszahoz a jelenbe, és segít élni.

Visszafogni magad, amikor bánt valami, és nem hisztériázni, amikor fáj - ilyen a tökéletes nő.

Coco Chanel

Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék.

Egyszerűen képtelen voltam józanul gondolkodni. Reményt akartam. Nem akartam elengedni, mert olyan jó érzés volt kapaszkodni belé.

Az életben nem az a feladatod, hogy problémák nélkül élj, hanem az, hogy valami iránt lelkesedj!

Ahhoz, 

hogy rendet rakjunk 

a fejünkben,

előbb meg

kell néznünk, 

mi van benne.

Nincs írott törvény, amely kimondja, hogy csak azért, mert valaha hittél valamit, most már örökre ahhoz kellene tartanod magad.

Sziasztok! 

Új évet köszöntünk, legalábbis én teljesen készen állok egy újra. 

Lezártam MINDENT ami 2012-höz kötött.

Nagyon sok mindent várok el 2013-tól.

Kééérlek 0:00, 13:13, hullócsillagok és még sok-sok minden, Váltsátok valóra az álmaim! 

♥