Vajon miért van az, hogy abban a percben, hogy megszerzel valamit, már nem is érdekel annyira, de amikor a pillanat csak úgy betoppan, te megéled, akkor meg képes vagy életen át magadban hordozni azt? Magadba zárod, és viszed is tovább: a hétköznapokba, a pillanatokba, mert mindenkinek szüksége van valami különlegesre. De azok nem olyanok, amiket meg lehet tervezni. Azok csak úgy történnek: abból születnek, hogy együtt vagytok, hogy odafigyeltek a másikra, és nem abból, hogy lenullázzátok a számlátokat...