Nagyra értékelem a saját szabadságomat, tehát a tiedet is tiszteletben tartom.

Ahogy a játék véget ér, a király és a paraszt is ugyanabba a dobozba mennek vissza.

Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással.

Elképesztő mennyire megtudsz azzal bántani, hogy hiányzol.

Mindegy mennyire próbálkozol. Mindegy mennyire jók a szándékaid. Akkor is hibázni fogsz. És megbántasz másokat. És téged is megbántanak. És ha fel akarsz épülni csak egyetlen dolgot mondhatsz: megbocsátok.

olyan vagy, mint egy gyerek, aki eldobja a játékát, de máris kell neki, ha egy másik kölyök játszik vele.

a szeretet azt jelenti, hogy az ember azt is elfogadja, amit nem ért.

Will You follow me with a boat?

You should not say such a dumb thing.

You're such a lazy boy,

who never does anything like this.

♥

Mindig úgy volt, hogy akartam valakit, aztán megismertem, és akkor már nem akartam többé, de Veled csak egyre erősebb és erősebb lett az érzés.

Az élet olyan vicces, nem? Amikor azt hinné az ember, hogy már mindent kigondolt, amikor végre elkezd tervezni valamit, lelkesedik érte, úgy érzi, végre tudja, merre kell mennie, az ösvények megváltoznak, a jelek kicserélődnek, a szél másfelé fúj, északból dél lesz, keletből nyugat, és eltévedünk. Olyan könnyű szem elől téveszteni az utat, elveszíteni a helyes irányt.

Akivel kell tudnod bánni, tudsz is majd. Akinek kell tudnia kezelni téged, tud is majd. Az összes többi csak játszma. Szükségtelen, kiábrándító, erőltetett, időt pocsékoló drámázás, amire igazából szükséged sincs. De amíg nem csinálod, amíg nem vagy benne nem tudhatod, hogy működik-e. Hogy miben más az, akiről azt hinnéd, olyan mint a többi. És szép lassan megtanulod elvárások nélkül kezelni a kapcsolataidat. Nem ragaszkodni, nem akarni megérteni, hagyni érni, vagy csak magára, elengedni, mert minek is fárasztanád magad valamivel, amit az idő bárhogy alakíthat.

Fura érzés tud lenni, mikor nem tudod, hogy csak nagyon bízni kezdesz valakiben, vagy a beszélgetések közben egyszer csak beleszerettél.

Tudtam: bárhogy is alakul majd az életünk, ez a pillanat akkor is a miénk lesz - örökre, kitörölhetetlenül, a szívünkbe és az emlékeinkbe vésve.

♥

Idővel majd elhiszed, hogy hálásnak kell lenned a pofonokért. A legnagyobbakért, a kisebbekért, az összesért, mert ők visznek el odáig, ahol most vagy.

Nekem nem kell, hogy
enyém legyen: legyen - és
kapjak belőle.
/Fodor Ákos/

Ami a miénk, az nem tűnik izgalmasnak - csak akkor leszünk rá kíváncsiak, ha elérhetetlenné válik.

annál a nőnél, aki szeret téged, sohasem fogsz jobb nőt találni. találhatsz okosabbat, szebbet, ügyesebbet, bevállalósabbat, de jobbat nem. egyik sem fog úgy csókolni, úgy ölelni, úgy várni és vágyni rád, mint aki szeret. ebben biztos lehetsz.

Néha túl sokat várunk el másoktól, pusztán azért, mert mi megtennénk annyit értük.

bármi lennél érte, bármi amit csak szeretne. barátja, szerelme, minden amire szüksége van.

sok bátorság kell hozzá, hogy megmutasd az álmaid valaki másnak.

a szemed mindig mindent elárul .

Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerűen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerűen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.

Elmondok egy titkot: bátrabb vagy, mint hinnéd; erősebb vagy, mint amilyennek látszol; okosabb vagy, mint gondolnád, és kétszer olyan szép vagy, mint amilyennek képzeled magad!

Vajon miért van az, hogy abban a percben, hogy megszerzel valamit, már nem is érdekel annyira, de amikor a pillanat csak úgy betoppan, te megéled, akkor meg képes vagy életen át magadban hordozni azt? Magadba zárod, és viszed is tovább: a hétköznapokba, a pillanatokba, mert mindenkinek szüksége van valami különlegesre. De azok nem olyanok, amiket meg lehet tervezni. Azok csak úgy történnek: abból születnek, hogy együtt vagytok, hogy odafigyeltek a másikra, és nem abból, hogy lenullázzátok a számlátokat...

Adj meg magadnak mindent, és más is meg fogja tudni adni azt, amire szükséged van. Szeresd magad, figyelj oda a lelkedre, és egy percig se gondold azt, hogy minden csak úgy jön majd. Semmit sem adnak ingyen. Mindenért meg kell küzdeni. Néha könnyekkel, néha csak pár lépéssel, de bárhogy is legyen, tenned kell azért, hogy boldog legyél. Aki mozgásban van, az nyer - aki nincs, az egy helyben marad. Aki még egyet tud lépni akkor, amikor fáj, előbbre jut. Erősebb lesz. Aki semmit sem mer, az, aki egy helyben marad észre sem veszi, hogy mindenki szép lassan eltávolodik tőle, míg végül magára marad. Az meg nem élet.

Az emberek azért magányosak, mert falakat emelnek hidak helyett.

Becsukhatod a szemed azok előtt a dolgok előtt, amiket nem akarsz látni; de a szívedet nem csukhatod be, hogy ne érezz.

Gyakran olyan apróságokon idegesítjük fel magunkat, amelyekkel nem kellene törődnünk és el kéne felejtenünk. Itt vagyunk ezen a földön, csak néhány évtized az életünk és sok visszahozhatatlan órát felcserélünk olyan bajokon töprengve, amelyekre egy év múlva már sem mi, sem más nem fog emlékezni.

Még mindig a szemembe néz, kihív, megfog. A foglya vagyok, nem menekülhetek. 

olykor a boldogság rövidségéért, a nagysága kárpótol.

Téged gyűlöllek leginkább, mivelhogy vonzol, de nem vagy elég erős, hogy egészen magadhoz ragadj.

A hiba az élet része. Ha nem hibázol, nem tanulsz, és ha nem tanulsz, soha nem változol.

Megtehettem volna.
Soha nem fogjuk föl igazán az ilyen mondatnak az értelmét. Valójában életünk minden pillanata tartogat valamit, ami megtörténhetne, és mégsem történik meg. Rengeteg mágikus pillanat van, amit nem is veszünk észre, mígnem a sors keze - teljesen váratlanul - megváltoztatja az egész életünket.

gg♥

Sajnálom, hogy elvesztettem a fejem, mikor elmondtad, hogy Louis megkérte a kezed. Sajnálom, hogy nem vártam Rád eleget az Empire State Building tetején. Sajnálom, hogy tulajdonomként kezeltelek. Sajnálom, hogy nem vallottam be, hogy szeretlek, mikor már szerettelek. De leginkább azt sajnálom, hogy lemondtam kettőnkről, pedig Te sosem tetted.

Annyi mindent nem kérdeztem még meg tőle, és annyi mindenről nem beszélgettünk! Másfelől viszont úgy érzem, nagyon is jól ismerem, mindig ismertem, anélkül, hogy mindent részletesen elmesélt volna.

:))

Eljön egy pillanat az életedben, amikor rájössz, hogy ki az, aki igazán számít,hogy ki az,aki sosem számított, ki az aki többé nem fog, és ki az aki mindig is számítani fog.Ezért ne aggódj azok miatt, akik már a múltad részei..Meg van az oka annak,hogy a jövődben ők miért nem szerepelnek.

Próbáld meg inkább megélni a pillanatot, ahelyett, hogy már a jelenben azon agyalnál, mi lesz a folytatás. Az élet nagyon egyszerű. Pont ezért bonyolítjuk túl. 

- Mit szeretnél?

- Tudod te jól!

- De Tőled szeretném hallani.

- Téged!

Az élet nem azt a személyt adja meg neked, akit akarsz, hanem azt, akire szükséged van. Akinek segíthetsz, aki megbánt, aki szeret, aki elhagy, hogy olyan emberré válj, akinek lenned kell.

Tudod... Elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha visszamehetnék a múltba, mi lenne, ha nem adnám meg a számom neked, mi lenne ha nem válaszoltam volna az sms-edre. Aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem ismernélek. Nem tudnám, milyen az, ha megölelsz, milyen érzés, ha puszit nyomsz az arcomra... Még azt sem tudnám, mennyire gyönyörű, ha mosolyogsz. 

igaz.

Gondolkoztam ezen a "legyünk boldogok" dolgon, és úgy érzem, hogy az emberek akkor érzik elveszettnek magukat, amikor azt hiszik, a boldogság az életcéljuk. Mindig úgy gondoljuk, hogy egy nap majd boldogok leszünk. Megszerezzük az autót, megkapjuk azt az állást, vagy azt a bizonyos személyt, aki helyrehozza az életünket. De a boldogság csak egy állapot, egy bizonyos hangulat, nem úti cél. Olyan, mint amikor fáradt vagy éhes vagy. Nem állandó. Jön-megy, és ez így van rendjén. És szerintem ha így gondolnának rá az emberek, akkor sokkal többször találna rájuk a boldogság.

Szereted,  mert megdobban a szíved minden alkalommal, mikor rá gondolsz. Mert neki öltözöl fel aznap, neki csinálod meg a hajad, neki vagy csinos. Mert minden pillantásoddal őt keresed a tömegben, még akkor is, ha tudod, hogy nem lehet ott. Mert egész nap róla álmodozol, hogy mi lenne ha... Mert tökéletes. Számodra legalábbis az!

A szeretet azt jelenti, hogy az ember azt is elfogadja, amit nem ért.

Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.

Nem a titkok okozzák a bajt, hanem a következtetések, amit az emberek levonnak belőlük!

Gyakran mondják, hogy az igazságtól függetlenül az emberek azt látják, amit látni akarnak. Néhányan talán visszalépnek, és rájönnek, hogy ugyanazt a nagy képet nézegették egész végig. Néhányan talán látják, hogy a hazugságaik majdnem utolérték őket. Néhányan látják, ami ott volt előttük végig. És aztán ott van a többi ember, akik olyan messze futnak, amennyire csak tudnak, hogy ne kelljen egymásra nézniük.

mit tudsz te a szerelemről? semmit.

ha találsz valakit, akibe mindennap első látásra beleszeretsz úgy, hogy közben az érzés nem múlik, csak erősebb lesz, az a szerelem.

Az ember legyen a saját életének a hősnője!

Ha hiszel benne, hogy megérdemled, az élet megadja neked.

A más élete

Hozzá-szólhatok; 

bele-: nem.

Így működik az élet. Örökké úgy teszel, mintha nem érdekelne, hogy egyedül vagy, aztán jön valaki és kitölti a kis űrt, amit te sokáig elhanyagoltál. A dolgok nagyszerűek. Azt gondolod 'ejha, most az egyszer végre boldog vagyok', és amint megszokod, hogy ott vannak neked, ott hagynak. Újra egyedül vagy. Még jobban, mint azelőtt, és azt mondod magadnak, hogy nem fogsz többet találkozni valakivel, aki betölti a helyüket. De fogsz, és találkozol is. És ez megismétli önmagát. Újra és újra...

Egyetlen szál sem fut véletlenül az életedbe. Nincs olyan, hogy csak úgy érzed, hogy szóba kell vele állnod, hallgatsz a késztetésre, megteszed, és annak nincs oka. Ha az érzéseid vezetnek, a sorsod vezérel.

Te vajon képes vagy rá? Képes vagy erre a közömbösségre? Én azt hiszem, nem. Azt hiszem, mindig is foglalkoztatni fog valami. Kapaszkodni fogsz az életbe, és nem veszel tudomást a halálról, amelyből minden élet származik. Keresni fogod a szerelmet, féltékeny leszel és bosszút akarsz állni, mert tündöklő színeid mélyén a kétségbeesés sötét tengere rejlik, és mert a te utad a szenvedély útja.

Vannak dolgok az életben, amelyekért érdemes harcolni, bármi lesz is a végeredmény. Te is ezek közé tartozol.

Az a fül, amely csak durvaságokhoz van szokva, makacsul kételkedik minden kedves szóban.

Nem szabad elszalasztanod valaki fontosat a félelmeid meg az ócska kis büszkeséged miatt.

Néha ki kell merészkedned a világodból, hogy megtaláld saját magad.

Az időt ingyen kapod - De valójában felbecsülhetetlen értékű. Nem birtokolhatod, de kihasználhatod. Nem tarthatod meg, de eltöltheted... de ha egyszer elvesztegetted, bizony soha többé nem kaphatod vissza azokat a perceket.

Mintha már nem is a gravitáció tartana itt, a Földön, hanem ő. Érte kelsz, érte éled meg, éled túl, és ő jár az eszedben minden este. Bármi lennél érte. Bármi, amit csak szeretne. Barátja, szerelme, minden, amire szüksége van.

I need to stop thinking about you, because I know you are not thinking about me.

sosem fogok rájönni, hogy melyik a rosszabb. a tény, hogy téged nem érdekel vagy az, hogy engem igen.