Szerettem volna ha megmutatod milyen vagy valójában. Mert mennyire is ismerlek? Semennyire. Addig, amíg nem akarod, soha senki nem lát bele a lelkedbe. Csak annyit tudok veled kapcsolatban, hogy elmondhatom, végem van. Végem van mikor rám nézel, mikor rám mosolyogsz. Akkor is szeretlek mikor nem érdekellek. Imádom a hibáid, imádom mikor közömbös vagy. Ó, mennyire imádom, hogy nem jut eszembe semmilyen indok, sem egy nyomós érv arra hogy, hogy szerethetlek ennyire.