és a végén úgy kaptam az első ölelésem tőle, mintha az éhező kapná hosszú idők elteltével az első falat kenyeret. szinte szomjaztam a közelségére. aztán rájöttem, hogy utoljára érezhetem őt. így hát, mint aki ki akar szabadulni egy ketrecből, úgy löktem el magamtól.